Az ENSZ Közgyűlése 1950-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok világnapjának, 1948-ban ezen a napon fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát.

A nyilatkozat egy bevezetőből és 30 cikkből áll. Ebben a 30 cikkben fogalmazza meg az emberi jogokat (az alapvető polgári, kulturális, gazdasági, politikai és szociális jogokat), amelyek megilletnek minden embert, fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Nem törvényerejű és így nem kötelez, de hatásosan lehet vele diplomáciai és erkölcsi nyomást gyakorolni kormányzatokra, és gyakran hivatkoznak is rá. A nyilatkozat az alapját képezi két, kötelező erejű ENSZ-egyezménynek (Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya; Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya), melyeket 1966. december 16-án fogadott el a Közgyűlés. Akadémikusok, ügyvédek és alkotmánybírák gyakran hivatkoznak rá.

A harminc cikk legfontosabb elemei:
– jog az élethez, szabadsághoz és biztonsághoz;
– jog a művelődéshez;
– jog a kulturális életben való részvételhez;
– jog a magántulajdonhoz;
– védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől;
– a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága;
– a vélemény és kifejezése szabadsága.