2022. február 2-án Ignácz Ferenc lézerfizikus jött iskolánkba egyik kollégájával.
A tanár úr a Szegedi Egyetemen tanít, kutat, orvosi műszereket fejleszt. Ha lehetősége van rá, bepakolja autójába a kísérleti eszközöket – szavaival élve, ami befér-, ellátogat néhány iskolába és látványos fizikai kísérleteket mutat, magyaráz a diákoknak.
Így volt ez ezen a délelőttön is. Először elektrosztatikai kísérleteket végzett. Elmagyarázta, miért áll égnek a hajunk, ha közelítünk hozzá egy megdörzsölt műanyag rúddal, majd Van de Graaf generátorral fokozta a hatást. A termet besötétítették, hogy jobban lássuk a szikrakisüléseket.
Mesélt Tesláról, megismertük a róla elnevezett tekercset is.
Különböző folyadékokat, üvegcsőbe zárt gázokat világított meg UV-lámpával. A saját bérletén és egy bankjegyen a lámpa segítségével megmutatta az egyedi azonosítókat, amiket szabad szemmel nem látunk. Közben a látható fény, az ultraibolya és az infravörös fény hullámhosszáról beszélt. Nagyon érdekes volt, ahogy egy távkapcsolóval működtette a telefonját.
Ismertette a lézerek fajtáit, majd néhányat bemutatott közülük, rácsot helyezett a sugár útjába. Ámulva néztük a mennyezeten létrejövő színes alakzatokat.
Mutatott nekünk olyan optikai kábelt, amit a kábeltévések használnak. Ismertette az adatátvitel működési elvét, majd a prizmát és az optikai kábelt lézerrel megvilágítva láthattuk a teljes visszaverődés jelenségét.
Az egyik leglátványosabb kísérlet az volt, amikor a tanár úr forró vizet öntött a palackban lévő nitrogénre.
A palackból kiömlő „felhő” beterítette a terem egy részét. Közben a nitrogén olvadás- és fagyáspontját megismertük és átismételtük a szublimáció jelenségét.
Érdekes volt, ahogy a felfújt léggömb és a páfrány levele törékeny lett.
Az óra végén ki lehetett próbálni az eszközöket és fénytani kísérleteket láthattunk: lézerrel világította meg a különböző műanyag lencséket, a fénytörés jelenségét szemléltetve.
Ezen a rendhagyó órán a hetedik és nyolcadikosok közül – ők tanulnak fizikát – azok vehettek részt, akiknek négyesük vagy ötösük van fizikából.
Nagyon örülünk, hogy lehetőségünk volt részt venni Ignácz Ferenc tanár úr óráján.
Személyében egy elhivatott, humoros embert ismertünk meg. Kísérletei érdekesek, látványosak, lenyűgözők.
Reméljük, jövőre is eljön iskolánkba!

Egy év híján kétszáz éve született nemzeti himnuszunk.
1823. január 22-én Kölcsey Ferenc szerzetesi otthon egyszerűségű szatmárcsekei dolgozószobájában tollát a kalamárisba tette, elkészült a vers: Hymnusz, a Magyar Nép zivataros századaiból.
Költeménye négy év múlva jelent meg az Auróra című irodalmi almanachban, s újabb négy év múltán verseskötetében: Kölcsey Ferenc Munkáji. Első kötet. Versek. Pesten, 1832.
A költő halála után nyolc évvel, 1844-ben Bartay Endre, a Nemzeti Színház igazgatója pályázatot hirdetett a Himnusz megzenésítésére. Erkel Ferenc „20 darab arany”-nyal jutalmazott művét a következő években egyre több helyen, egyre többen énekelték.
Hivatalos állami ünnepen először 1848. augusztus 20-án, Szent István napján, államalapításunkra emlékezve csendült fel a Himnusz a budavári Mátyás templomban.
Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc művét „a magyar nép akarata avatta nemzeti himnusszá”.
1989-ben a magyar országgyűlés a Himnusz születésnapját, január 22-t a Magyar Kultúra Napjává, a magyar kultúra ünnepévé avatta.