Szerző: Sárosi Albert

1. A PILVAX-kávéház
   Az 1838-ban megnyitott kávézót Pilvax Károly vette meg, akitől később Fillinger János vette bérbe, aki megtartotta a nevet, de akkoriban már „Fillingerként” emlegették. A lázadó ifjak azért is jártak a kávéházba, mert közel volt a városházához, így a hírekről gyorsan értesültek, de volt egy prózaibb ok is: a kávé mellé ingyen járt a reggeli. (Az eredeti Pilvax a Petőfi Sándor utcában volt, ami később lebontásra került. A kép csalóka, ennél jóval kisebb volt, néhány biliárdasztalon és kártyaasztalon azért lehetett időt múlatni.)
2. A Landerer-nyomda elfoglalása?
   Landerer Lajos először cenzori pecsétet kért a fiataloktól, hiszen csak akkor nyomtathatott ki bármit, ha megvolt rá az engedély. A fiatalok épp távoztak volna, mire megsúgta nekik, hogy akár el is foglalhatják a nyomdát, így az ő válláról lekerül a felelősség. Így is tettek…
3. A déli ebéd
   Már javában nyomták a röplapokat, amikor elérkezett az ebédidő, és Irinyi József, a 12 pont ötletgazdája javasolta a tömegnek, hogy menjenek haza ebédelni. Forradalom ide vagy oda, a pesti embernek délben ennie kell. Így is történt: az ötezres éhes tömeg feloszlott, és ebéd után már tízezren gyűltek össze ismét a Nemzeti Múzeum előtt, ahol Vasvári Pál és Irinyi szónokolt.
4. A Nemzeti Dal
   A közhiedelemmel ellentétben Petőfi nem szavalta el a Nemzeti Múzeum előtt a Nemzeti dalt. (Csak később a tömeggel együtt a nyomda előtt a szakadó esőben.) A verset eredetileg március 13-án vetette papírra. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort.
5. Táncsics kiszabadítása
   Táncsics eredeti neve Mihajlo Stancsics volt, és csak a kiszabadulása után magyarosított Táncsicsra. A rab annyira várta a kiszabadulását, hogy mikor a tömeg a börtönhöz ért, éppen a legszebb álmát aludta, és úgy kellett felébreszteni. A börtön ablakain nem volt rács, csak be volt deszkázva, a fogoly így egyszerűen kiszabadult, Táncsics pedig egyszerűen belépett az ablakból a hintóba. A volt fogoly szinte azonnal elaludt a hintóban, ezért a mai Vörösmarty téren álló Nádor fogadó vezetője felajánlotta egyik szobáját a kifáradt írónak, aki ruhástól vetette magát az ágyba.
   A színházban, az esti előadáson a tervek szerint a díszvendég Táncsics Mihály lett volna, de ő nem jött el, mert éppen az igazak álmát aludta. Jókai Mór mellére abban a percben tűzte fel Laborfalvi Róza a kokárdát, mikor felhúzták a függönyt. A tömeg azt hitte, a kiszabadított Táncsics áll szeme előtt, így nagy tapssal és éljenzéssel fogadta a “hőst”.
6. Széchenyi István a kulcsember
   Széchenyire bízták azt a feladatot, hogy átadja V. Ferdinándnak a magyar követeléseket (felirati javaslatokat). A bécsi államtanács tagjai (Lajos főherceg, Ferenc Károly főherceg, Windisch-Gratz herceg, Hartig államminiszter és Mailáth Antal volt magyar kancellár) március 16-án este egészen hajnalig vitáztak azon, hogy jóváhagyják e a magyar követeléseket. Még a legnagyobb magyar véleményét is kikérték. Esterházy herceg és István nádor mellett maga a gróf is úgy érvelt, hogy fogadják el. Széchenyi szerepe tagadhatatlan abban, hogy március 16-án este a birodalmi államtanács a magyar forradalom követeléseinek teljesítése mellett döntsön.
7. A kokárda
   A trikolórt, azaz a háromszínű magyar zászlót Európában az 1789-es francia forradalom tette divatossá és innen terjedt át más nemzetekhez. Bár a köztudatban az él, hogy az a változat a helyes, amelyben a piros van kívül és a zöld belül, valójában nem ez az igazság. A nemzetközi normák szerint ugyanis a nemzeti zászló felső sávja kerül belülre, az alsó pedig kívülre. Petőfi feleségének az ötlete volt, hogy a francia forradalom mintájára varrjanak kokárdákat. Ő javasolta azt is, hogy a kokárdát ne a kalapjukra, hanem a kabátjukra, a szívük fölé tűzzék. (Petőfi felesége, Szendrey Júlia a forradalom napjaiban lázadó módon férfiruhát hordott, haját rövidre vágatta és szivarozott.)

Forrás: https://www.facebook.com/groups/onlineotthonoktatas