1956-os forradalom és szabadságharc
A nyolcadik évfolyam és az énekkar műsorával megemlékeztünk
az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról.
A nyolcadik évfolyam és az énekkar műsorával megemlékeztünk
az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójáról.
A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, amelyen Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is, gondoljunk csak a rügyező fákra, a tavaszi virágokra, a bimbózó növényekre, amelyek a természet újjászületését, feléledését jelzik.
Számtalan zsidó, germán és katolikus hagyomány, népszokás, rituálé kapcsolódik hozzá évezredek óta. Manapság egyházi és családi ünnep, amelyből nem hiányoznak a húsvéti szimbólumok.
Húsvéti jelképek és hagyományok
Húsvéti nyúl
Nincsen húsvét nyuszi nélkül. A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, állítólag Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért vagy haragjában nyúllá változtatott. Így kapott helyet a húsvéti ünnepkörben a furcsa nyuszi, ami fészket rak és azt tojásokkal tölti meg.
Húsvéti tojás
A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. Számos teremtésmítoszban a világ tojásból ered. Bár kicsi és törékeny, a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. A tojások festése is igen régi szokás, számtalan módon festhetjük a húsvéti tojásokat, a készen kapható színes tojásfestékektől kezdve a természetes alapanyagokon át a viaszos írókázásig.
Húsvéti bárány
A húsvéti bárány Jézust, az áldozati bárányt jelképezi, és az ünnep zsidó gyökereire utal, amikor a zsidók az ótestamentumban bárányt áldoztak elsőszülött fiaik megmentésére.
Barka
Fontos húsvéti jelkép, a pálmaágakat helyettesíti, amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. A néphagyományban a megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat.
Húsvéti locsolás
A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe, régen bizony a kúthoz, vályúhoz hurcolták a fiúk a lányokat, és vödörszám öntötték rájuk a friss vizet. Manapság a kölnivel való locsolás szokását éljük, bár falun és a néphagyományokat őrző közösségekben előkerülnek a vízzel teli vödrök.
Húsvéti menü
Sonka, tojás és kalács. Ez az három finomság egészen biztosan szerepel a családi húsvéti asztalán, természetesen számtalan módon elkészítve. Zöldcsütörtökön friss zöldségeket, Nagypénteken halat eszünk a böjt szokásának megfelelően, aztán Húsvét vasárnap és hétfőn jöhet az igazi húsvéti lakoma.
Kellemes húsvéti ünnepet kívánunk!
1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival („egyenlőség, szabadság, testvériség”).
Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.
A „Pilvax-kör” (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát.
Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak (így született meg a sajtószabadság).
Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre.
Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.
A szabadságharc bukása után valamennyi társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét, pedig a megtorlás évei alatt nemcsak a forradalom vívmányainak megemlítése volt tiltott, hanem a Kossuth-szakáll, a piros-fehér zöld szín és a Rákóczi-nóta is.
Az 1867-es kiegyezést követően szabadabbá, de az osztrák–magyar együttműködés érdekében óvatosabbá is vált a megemlékezés. 1898-ban, a fél évszázados évforduló alkalmából hallgatólagosan elfogadták március 15-e megünneplését, állami ünneppé azonban az 1848-as törvények szentesítésének napját, április 11-ét tették.
Az apák napját a 20. század elején kezdték el megtartani az anyák napja párjaként.
Az apák napját Magyarországon június harmadik vasárnapján ünnepeljük.
Minden kedves apukának boldog apák napját kívánunk!
Mivel a járványügyi korlátozások miatt csak két vendéget hívhattak tanulóink a ballagásra, így készítettünk a ballagási műsorból egy online megtekinthető – előre felvett – verziót, melyet itt tudnak megtekinteni:
A ballagáson az iskola által készített képek az alábbi linkeken tekinthetőek meg:
A Magyar Költészet Napja a magyar irodalom legnagyobb ünnepe,
melyet 1964 óta József Attila születésnapján,
április 11-én ünneplünk szerte a világban.
🙂 😉 Valentin napi üzenetek 😉 🙂
A Valentin napi üzenetek
2021. február 8-án hétfőn 8:00-tól
lesznek elérhetőek az oldalon és a képújságon.
Az iskolarádióban a hétfői első szünettől kezdve fogjuk beolvasni az üzeneteket és lejátszani a küldött zenéket – kedd kivételével – minden nap.