Ünnep

Húsvét

A húsvét a keresztény egyház egyik legfontosabb és legnagyobb ünnepe, amelyen Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük, ugyanakkor a tavasz eljövetelének köszöntése is, gondoljunk csak a rügyező fákra, a tavaszi virágokra, a bimbózó növényekre, amelyek a természet újjászületését, feléledését jelzik.
Számtalan zsidó, germán és katolikus hagyomány, népszokás, rituálé kapcsolódik hozzá évezredek óta. Manapság egyházi és családi ünnep, amelyből nem hiányoznak a húsvéti szimbólumok.

Húsvéti jelképek és hagyományok

Húsvéti nyúl
Nincsen húsvét nyuszi nélkül. A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, állítólag Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért vagy haragjában nyúllá változtatott. Így kapott helyet a húsvéti ünnepkörben a furcsa nyuszi, ami fészket rak és azt tojásokkal tölti meg.

Húsvéti tojás
A tojás az élet újjászületésének, termékenységének legősibb jelképe. A születés, a teremtés, a megújhodás jelképe. Számos teremtésmítoszban a világ tojásból ered. Bár kicsi és törékeny, a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. A tojások festése is igen régi szokás, számtalan módon festhetjük a húsvéti tojásokat, a készen kapható színes tojásfestékektől kezdve a természetes alapanyagokon át a viaszos írókázásig.

Húsvéti bárány
A húsvéti bárány Jézust, az áldozati bárányt jelképezi, és az ünnep zsidó gyökereire utal, amikor a zsidók az ótestamentumban bárányt áldoztak elsőszülött fiaik megmentésére.

Barka
Fontos húsvéti jelkép, a pálmaágakat helyettesíti, amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján. A néphagyományban a megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat.

Húsvéti locsolás
A húsvéti locsolkodás a rituális megtisztulás jelképe, régen bizony a kúthoz, vályúhoz hurcolták a fiúk a lányokat, és vödörszám öntötték rájuk a friss vizet. Manapság a kölnivel való locsolás szokását éljük, bár falun és a néphagyományokat őrző közösségekben előkerülnek a vízzel teli vödrök.

Húsvéti menü
Sonka, tojás és kalács. Ez az három finomság egészen biztosan szerepel a családi húsvéti asztalán, természetesen számtalan módon elkészítve. Zöldcsütörtökön friss zöldségeket, Nagypénteken halat eszünk a böjt szokásának megfelelően, aztán Húsvét vasárnap és hétfőn jöhet az igazi húsvéti lakoma.

Kellemes húsvéti ünnepet kívánunk!

Teljes cikk...

1848. március 15.

1848. március 15-én – az európai forradalmi hullám részeként – Pest-Budán is kitört és vér nélkül győzött a forradalom a nemzeti szuverenitás és a polgári átalakulás jelszavaival („egyenlőség, szabadság, testvériség”).
Megszületett a modern parlamentáris Magyarország, és megkezdődött a szabadságharchoz vezető folyamat, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivívása volt.
A „Pilvax-kör” (többek között Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula) előző este határozta el véglegesen, hogy a bécsi forradalom nyomán cselekvésre szánja el magát.

Március 15-én délelőtt mozgósították az egyetemi ifjúságot, felolvasták a 12 pontot, amelyet később Landerer és Heckenast nyomdájában a Nemzeti dallal együtt, cenzori engedély nélkül kinyomtattak (így született meg a sajtószabadság).

Délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál tartottak nagygyűlést, majd a tízezresre duzzadt tömeg a hajóhídon átvonult Budára, ahol a megrettent Helytartótanács életbe léptette a 12 pontban foglalt követeléseket, és szabadon bocsátotta az állítólagos sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihály újságírót, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre.
Este a Nemzeti Színházban a betiltott Bánk Bán előadásával ünnepelték a forradalom győzelmét.
A szabadságharc bukása után valamennyi társadalmi réteg titokban ápolta március 15-e emlékét, pedig a megtorlás évei alatt nemcsak a forradalom vívmányainak megemlítése volt tiltott, hanem a Kossuth-szakáll, a piros-fehér zöld szín és a Rákóczi-nóta is.
Az 1867-es kiegyezést követően szabadabbá, de az osztrák–magyar együttműködés érdekében óvatosabbá is vált a megemlékezés. 1898-ban, a fél évszázados évforduló alkalmából hallgatólagosan elfogadták március 15-e megünneplését, állami ünneppé azonban az 1848-as törvények szentesítésének napját, április 11-ét tették.

Teljes cikk...

Apák napja – 2021.

Az apák napját a 20. század elején kezdték el megtartani az anyák napja párjaként.
Az apák napját Magyarországon június harmadik vasárnapján ünnepeljük.

Minden kedves apukának boldog apák napját kívánunk!

Teljes cikk...

Valentin napi üzenetek

🙂 😉 Valentin napi üzenetek 😉 🙂

A Valentin napi üzenetek

2021. február 8-án hétfőn 8:00-tól

lesznek elérhetőek az oldalon és a képújságon.

Az iskolarádióban a hétfői első szünettől kezdve fogjuk beolvasni az üzeneteket és lejátszani a küldött zenéket – kedd kivételével – minden nap.

Teljes cikk...

Február 14. – Valentin nap

😉 Valentin napi szeretetüzenet 😉

Jövő hétfőtől (február 1-től) a portánál találtok egy dobozt,
amibe péntek délig (február 5-ig) bedobhatjátok
Valentin napi szeretet-üzeneteiteket,
vagy akár online is megírhattátok azokat!
Barát, barátnő, tanár, tanárnő (bárki a suliban, akit kedvelsz) lehet üzeneted címzettje és akár több üzenetet is küldhetsz!
Akár saját név nélkül is üzenhetsz és küldhetsz zenét* a sulirádióban,
melyeket Valentin nap hetén fogunk lejátszani.
Az üzenetek a képújságon, és a küldött zenékkel együtt a fazekasiskola.eu oldalon is megjelennek – egy hétre.

*Zenét bármilyen stílusban küldhetsz a komolyzenétől a metálig, de a csúnya beszéd nem megengedett!

Teljes cikk...
back to top
Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support