7 érdekesség 1848. március 15-ről

  1. A PILVAX-kávéház
    Az 1838-ban megnyitott kávézót Pilvax Károly vette meg, akitől később Fillinger János vette bérbe, aki megtartotta a nevet, de akkoriban már „Fillingerként” emlegették. A lázadó ifjak azért is jártak a kávéházba, mert közel volt a városházához, így a hírekről gyorsan értesültek, de volt egy prózaibb ok is: a kávé mellé ingyen járt a reggeli. (Az eredeti Pilvax a Petőfi Sándor utcában volt, ami később lebontásra került. A kép csalóka, ennél jóval kisebb volt, néhány biliárdasztalon és kártyaasztalon azért lehetett időt múlatni.)
  2. A Landerer-nyomda elfoglalása?
    Landerer Lajos először cenzori pecsétet kért a fiataloktól, hiszen csak akkor nyomtathatott ki bármit, ha megvolt rá az engedély. A fiatalok épp távoztak volna, mire megsúgta nekik, hogy akár el is foglalhatják a nyomdát, így az ő válláról lekerül a felelősség. Így is tettek…
  3. A déli ebéd
    Már javában nyomták a röplapokat, amikor elérkezett az ebédidő, és Irinyi József, a 12 pont ötletgazdája javasolta a tömegnek, hogy menjenek haza ebédelni. Forradalom ide vagy oda, a pesti embernek délben ennie kell. Így is történt: az ötezres éhes tömeg feloszlott, és ebéd után már tízezren gyűltek össze ismét a Nemzeti Múzeum előtt, ahol Vasvári Pál és Irinyi szónokolt.
  4. A Nemzeti Dal
    A közhiedelemmel ellentétben Petőfi nem szavalta el a Nemzeti Múzeum előtt a Nemzeti dalt. (Csak később a tömeggel együtt a nyomda előtt a szakadó esőben.) A verset eredetileg március 13-án vetette papírra. A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására megváltozott: amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort (Rajta magyar, hí a haza!) azt a megjegyzést tette Petőfinek, hogy: „Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután rajta!”. Petőfi megfogadta a tanácsot és átírta a sort.
  5. Táncsics kiszabadítása
    Táncsics eredeti neve Mihajlo Stancsics volt, és csak a kiszabadulása után magyarosított Táncsicsra. A rab annyira várta a kiszabadulását, hogy mikor a tömeg a börtönhöz ért, éppen a legszebb álmát aludta, és úgy kellett felébreszteni. A börtön ablakain nem volt rács, csak be volt deszkázva, a fogoly így egyszerűen kiszabadult, Táncsics pedig egyszerűen belépett az ablakból a hintóba. A volt fogoly szinte azonnal elaludt a hintóban, ezért a mai Vörösmarty téren álló Nádor fogadó vezetője felajánlotta egyik szobáját a kifáradt írónak, aki ruhástól vetette magát az ágyba.
    A színházban, az esti előadáson a tervek szerint a díszvendég Táncsics Mihály lett volna, de ő nem jött el, mert éppen az igazak álmát aludta. Jókai Mór mellére abban a percben tűzte fel Laborfalvi Róza a kokárdát, mikor felhúzták a függönyt. A tömeg azt hitte, a kiszabadított Táncsics áll szeme előtt, így nagy tapssal és éljenzéssel fogadta a “hőst”.
  6. Széchenyi István a kulcsember
    Széchenyire bízták azt a feladatot, hogy átadja V. Ferdinándnak a magyar követeléseket (felirati javaslatokat). A bécsi államtanács tagjai (Lajos főherceg, Ferenc Károly főherceg, Windisch-Gratz herceg, Hartig államminiszter és Mailáth Antal volt magyar kancellár) március 16-án este egészen hajnalig vitáztak azon, hogy jóváhagyják e a magyar követeléseket. Még a legnagyobb magyar véleményét is kikérték. Esterházy herceg és István nádor mellett maga a gróf is úgy érvelt, hogy fogadják el. Széchenyi szerepe tagadhatatlan abban, hogy március 16-án este a birodalmi államtanács a magyar forradalom követeléseinek teljesítése mellett döntsön.
  7. A kokárda
    A trikolórt, azaz a háromszínű magyar zászlót Európában az 1789-es francia forradalom tette divatossá és innen terjedt át más nemzetekhez. Bár a köztudatban az él, hogy az a változat a helyes, amelyben a piros van kívül és a zöld belül, valójában nem ez az igazság. A nemzetközi normák szerint ugyanis a nemzeti zászló felső sávja kerül belülre, az alsó pedig kívülre. Petőfi feleségének az ötlete volt, hogy a francia forradalom mintájára varrjanak kokárdákat. Ő javasolta azt is, hogy a kokárdát ne a kalapjukra, hanem a kabátjukra, a szívük fölé tűzzék. (Petőfi felesége, Szendrey Júlia a forradalom napjaiban lázadó módon férfiruhát hordott, haját rövidre vágatta és szivarozott.)

Forrás: https://www.facebook.com/groups/onlineotthonoktatas

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.

back to top
Page Reader Press Enter to Read Page Content Out Loud Press Enter to Pause or Restart Reading Page Content Out Loud Press Enter to Stop Reading Page Content Out Loud Screen Reader Support